PepitaMami

Levél az anyához, aki nem szoptatott

Talán a babád nem kapott rá a dologra.
Talán annyira fájt, hogy semmi sem segített.
Talán rossz tanácsot kaptál a kórházban, vagy a gyerekorvostól, a szülésznőtől, a védőnődtől, az anyádtól, a barátnődtől.
Talán nem is akartál szoptatni.
Talán történt valami, amihez semmi közöm nincs, és amitől az egész szoptatás ijesztő és taszító lett.
Talán sosem volt elég tejed, és soha nem is jöttél rá, hogy miért.
Talán örökbefogadtad a babádat, és nem sikerült beindítani a tejtermelésedet.
Talán kipróbáltál mindenféle kütyüt és találmányt, hogy működjön ez az egész, és ettől meg alkalmatlannal találtad magad az egészre, és egyszerűen csak abba kellett hagynod.
Talán az egészségügyi állapotod miatt nem tudtál szoptatni, vagy olyan gyógyszert szedtél, ami mellett nem is lehetett.
Talán a sok szoptatással kapcsolatos bukás úgy összetört belül, hogy a józan eszed megőrzésének érdekében abba kellett hagynod a próbálkozást.
Talán csak nem szerettél szoptatni.
Nem kell, hogy legyen okod.
Nem kell, hogy legyen magyarázatod a történtekre.
(De meghallgatlak, ha szeretnéd.)
Nem kell megfejtened, miért nem sikerült.
Talán magadban néha végigveszed az összes lehetőséget:
Bárcsak szoptatási tanácsadóhoz fordultál volna,
Bárcsak mást is megkérdeztél volna,
Bárcsak könnyebb szülésed lett volna,
Bárcsak hamarabb kezelték volna a szülés utáni depressziódat,
Bárcsak kivártad volna, hogy az újdonsült anyaság első pár viharos hete véget érjen;
Szeretném, ha tudnád, hogy ha űrt érzel a szívedben, mert nem tudtál szoptatni, megértelek. Szülés után az anya ösztöne diktálja, hogy szoptasson. Ez egy ősi késztetés. Ezért is annyira szívfacsaró, amikor nem sikerül.
Szeretném, ha tudnád, hogy nem vagy egyedül ezzel az érzéssel.
De az is lehet, hogy nincs benned megbánás, amiért nem szoptattál.
Szeretném, ha tudnád, hogy teljesen rendben van, ha határozottan úgy döntöttél, hogy nem fogsz szoptatni, és kiélvezted minden előnyét és kényelmét a cumisüvegezésnek.
Bármi is az, bármi is az okod, az érzéseid, a megbánásod, a békéd, szeretném, ha tudnád: a szoptatás nem csak a tejről szól.
Igaz, az anyatej tele van antitestekkel, vírusölő hatóanyagokkal, tökéletesen táplál, és életreszóló védelmet nyújt. Akármennyi tej is jutott a babádnak, ajándék volt. De ha nem adtál egyáltalán, nem buktál meg. Megtaláltad a módját, hogy megőrizd a babád egészségét. Anya vagy. Bármit megtennél a gyermekedért.
A szoptatás nem csak a tejről szól.
Az összebújva történő etetésről szól, kettőtökről, ahogy elvesztek egymás szemében.
Kapcsolat. Érintés. Két lélek, akik egy örökkévalóságig keresték egymást, és most egymás karjaiban kucorognak.
A szoptatás a karodban tartott gyermekről szól.
Mindegy, hogyan eteted a babádat.
És pont.
A nem szoptatók felett ítélkezésnek véget kell vetni.
Ami fontos, az a szeretet.
Úgyhogy válasszuk a szeretetet a félelem helyett! És a kapcsolatot az eltávolodás helyett.
És beszéljünk egymással! Kérjünk segítséget, ha szükségünk van rá.
Tartsuk gyermekeinket a dobogó szívünkhöz közel! Szívjuk be a csodás babaillatukat. Lélegezzünk együtt! Pihenjünk.
fordította: PepitaMami
forrás: scarymommy.com

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!